Születésnapomra

 

Csúf tükrömben már látom a negyvenhármat;
az évek-rajzolta vékony szarkalábak
rakoncátlan táncát aggódva figyelem,
ahogy friss-szülöttként ropják erre-arra,
előjőve zord bánatra s vidám dalra.

Napok óta ízlelem a negyvenhármat…
Idegen még a szó, fájón szúrja számat,
néha kiköpném s mohón kérném a Sorstól:
„-Tán a harminchárom pont jó lenne…újra…
…ha testem ismét abba a bőrbe bújna!”

De tudom, azt a golyót már rég kihúztam
a nagy kerékből, hol talán már csak húsz van…
Vagy láthatom még a Halley üstököst,
hintaszékemben ülve, a balkonodon,
hol majd árva cirmosunk dédfia oson?

Fogyjon hát borom, s éljen a negyvenhárom!
Egy évig legyen ő mostantól barátom,
s táncoljatok vígan, csinos szarkalábak,
társatok lesz lelkemben a csöndes alázat,
fejemet hajtom előttetek: „- Győztetek!”

 

2011. október 23.

1
Your rating: Nincs (10 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 6 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6461

Összes próza

Összes próza : 416

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39