alak-art.hu

Félárvaságom helyett 
egészet kaptam - 
anyukám is itt hagyott,
magam maradtam.

Akik születésemtől
mellettem voltak...
- mint életem tanúi -
mindketten holtak.

(Ki emlékszik eztán a
szőke kislányra...
ki áhítattal nézett
a szomszéd srácra?

Ki emlegeti majd a 
porcelán babát...
a titokban hazavitt
tacskó kiskutyát?

Az örökké rohanást;
tűzpiros motort...
amivel a kamaszkor
árokba sodort?)

Amit csak gyermek láthat
gyermeki szemmel...
beszélném még velük, de
elkéstem ezzel.

Lettem hát e régi kor
emlék-őrzője -
viszem közös dolgaink
égi mezőkre.

(2016. december)