Tárcsere a toronyban

Kikapta a szél, hogy a fűre esett,
a kordonon túl, azt a levelet,
és most görgeti egyre a patak felé.
Kapálózik, sikít. Csak úgy zeng belé,
minden, hogy bújna a kordon alatt,
mert számára már semmi sem maradt,
csak az az írás, az az egy csoda,
de fogják karját, nem mehet oda
apja, anyja, rémült testvérei:
túllép a kordonon, vége neki,
mert nincs ember, hogy kihozza onnan,
akinek szíve mellében dobban,
és senkit nem vár meg az utolsó járat.

A toronyban most cserélnek tárat.

1
Your rating: Nincs (3 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 7 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6468

Összes próza

Összes próza : 416

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39