Túlparti csendélet

Sztancsik Éva Lambrozett képe

Nincs már min búsulni,
elmúltak a ködök... -
miért hát mégis, hogy
könnyekkel küszködök?

Tán a Nap ereje...
abban támadt hiba -
gyengesége révén
dúl bennem galiba.

Kevés lett itt a fény,
nem látok magamban -
lelkem csak botladoz
feldúltan, zavartan.

Kifújt innen a szél
virtust és ragyogást -
széthordta messzire,
hol rájuk Vadon várt.

Átadta a nyárnak
a világ túlvégén... -
egy lány a tengerben
úsztatja a békém.

(2016. február)

1
Your rating: Nincs (1 vote)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 4 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6426

Összes próza

Összes próza : 415

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39