Úgy lebegsz át...

Úgy lebegsz át férfikorom ködéből

jelenembe, mint kedves ismerős.

Számot adsz nékem néhány boldog évről.

- Fiatal voltam, könnyed és erős -

Rajokban jártunk, malaszt-teljes hitben,

- könnyem ered, s én eredni hagyom -

páran elszöktek más világra innen,

hiányuk fáj. Egy ligeti padon

szomorkodom miattuk, - nincs bocsánat! -,

ám te felsejlesz, s már zubog a múlt,

jöttödre tüstént vígra vált a bánat

- sok-sok kudarcból mégiscsak tanult -

 

Lelkem meglát, ha messzeségbe réved,

száz Juhász Gyula zengi szőkeséged!

1
Your rating: Nincs (8 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 36 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6379

Összes próza

Összes próza : 414

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39