Utolsó szerelem

nikosz képe

Az, hogy mellettem nem lehetsz,
keserítette sötétre lelkemet,
lehettél volna számomra napsugár,
mely szemét behunyja huncutul s csak vár,
majd mikor kinyitja, mosolya fényes és vakít,
csókja akkor mindig édes és soha se kín.

Lehetett volna, hogy legyek neked,
mosolyt fakasztó, huncut, mint gyerek..
máskor ebédet tálaló anya,
ki aggódva várja hogy gyere haza!
Házadnak lehettem volna oszlopa,
ki a reménységet visszaosztotta....

Lehettem volna ledér nő s laza,
testednek meleg paplana...
letépted volna lenge ingemet,
bujálkodás után gyönyörünk megleled,
meglelhettem volna veled, csak veled.

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6436

Összes próza

Összes próza : 415

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39