Vágykertészet

Sztancsik Éva Lambrozett képe

Időzik bennem egy komor gondolat... 
(céltalanul jár, közönyös, kedvetlen)
nincs kinek adnom orgona-bokromat,
május, ha eljő, nincs miért kedveljem.

Kinyílik lassan a törékeny jázmin,
meg mindenféle jácint, mosolyszirom;
s - bár mézillatuk bódítóan száll kinn -
itt benn savanykás bánatborom iszom.

Mert hát... borúsan jön ez a koranyár...
és könnyezik majd ősszel a sebes szél -
tavasz, vagy tél sem lesz olyan soha már,
mint rég, anyukám... ha velem nevettél.

(2017. március)

1
Your rating: Nincs (6 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 9 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Unokámnak Dávidnak

Összes vers

Összes vers : 6364

Összes próza

Összes próza : 414

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39