Valami csóva

tunefully képe

 

Ódon, homályra festett kép az élet,
mit folyton változón áztat valami
erős tömjén, s pinceszagú enyészet,
s itt kell lélekről tanúságot tenni...

Minél jobban erőltetjük szemünk
- látnánk valami célt vagy fényt legalább -,
csak azt látjuk, avitt kerengőn megyünk
mormolva közben, s nincsenek ideák...

Tán a végtelenben - mint Golfáramnak,
értelmet lelnek bús, fátylas napjaink,
s addig ájultlelkű órák maradnak
és torzó imáink meg bordalaink...

Talán majd belülről valami csóva,
valami fáklyafény világlik még,
s megértjük, hiszem nincs messze az óra,
hogy mivégre mindez, s merre van a fény...

1
Your rating: Nincs (1 vote)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 7 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6426

Összes próza

Összes próza : 415

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39