Véletlen sorsok

 
 
A vágyak álmai, s álmoktól ölelt vágyak
töltöttek bennem űrt, dagasztották a nincset,
mikor kezeink együtt találtak kilincset.
Fogott a pillanat, szavak formálták számat,
szikrázott a lelkem, s még tart e rövidzárlat.
De gyökeret nem eresztett lábam, így visznek
a vágyak álmai, s álmoktól ölelt vágyak,
hogy sorsuknak engedve, fonódjanak szálak.
S amikor testünk-lelkünk közös párnán pihen,
s lebegve úsznak gondolatok a semmiben,
reménykedem: örökre karjaidba zárnak,
a vágyak álmai, s álmoktól ölelt vágyak.
1
Your rating: Nincs (5 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

 Angyalok feszülnek egymásnak.

Összes vers

Összes vers : 6454

Összes próza

Összes próza : 416

Összes kép

Összes kép : 1037

Összes hangos vers

Összes audio : 39