Az ajtóba szorult nyikorgás
Az ajtóba szorult nyikorgás
csak annak tűnik fel, ki mindennap beteszi,
ki ritkán jár haza, az tán észre sem veszi.
Az ajtóba szorult nyikorgás
csöndje nem bántja vájt-fülét senkinek,
Bennünk a dal...
... a dal már bennünk élt rég
s mi táncba hívtuk egymást
az édes énekért....
http://www.youtube.com/watch?v=AiC7ZX5K9L4&feature=relmfu
Hétköznapok zsalugáterei mögött
rejtőzik az ünnep
Nézem a Tiszát...
Nézem a Tiszát, megint árad.
Lassan sodorja a szemetet
és mint ki már sokat szeretett,
szelíden öleli a fákat.
Ambivalencia
Lelkem csendje apályt teremt,
üressége mozdulatlan.
Nem elemzek múltat, jelent,
elveszek e hangulatban.
Érzékhullám felkap, reptet,
szárnyam szélén vad borzongás,
Az végvári vitézekhez, az csata estvéjére
Vitézlő hős ifjak az nagy vár udvarjába,
Eljött élteteknek az pokoli próbája.
Támadja az várat az török garmadája.
Múlassátok az napot féktelen vígsággal.
Stargazer (önarcvers)
Stargazer, ki csillagot néz
tiszta nyári éjjelen,
szívét szorítja egy vaskéz,
fáj neki a végtelen.
Másként látja - mint kisgyermek -
az egyszerű dolgokat
és ha néha ír egy verset,
Hallgasd a csendem!
Hallgasd a csendem!........... ............................................ Csupán egyetlen percig. Hallod a madarak dalát?
Jelentés egy női haditudósítótól (Vonulnak a varjak)
A Fekete Hadsereg elhagyja városom,
Fehér-tábornok kemény parancsát nem hallják:
-Maradni még! Hisz a házak közt a FAGY oson,
berúgva gyenge, szúette tölgykapuk alját.
