Stargazer (önarcvers)

Stargazer képe

Stargazer, ki csillagot néz
tiszta nyári éjjelen,
szívét szorítja egy vaskéz,
fáj neki a végtelen.
Másként látja - mint kisgyermek -
az egyszerű dolgokat
és ha néha ír egy verset,

1
Your rating: Nincs (22 votes)

Elmúlás

nefelejcs képe

Mozdulatlan test...
Nézem, hogy halványul fénye,
Az éj bársonyt húz szép szemére,
Karcsú keze, száradt őszi levél,
Simítanám... elporladna ha érinteném.
Becsukom az ablakot, nem kell lég!

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Edelweiss

Mint a cseréptetőn kinövő moha,
mi alatt alig van föld és tápanyag,
mégis gyökeret ereszt mostoha
körülmények között,
s zöldbe öltözött
pázsitpuha lényét élteti,

1
Your rating: Nincs (11 votes)

Szemed sarkából...(egy régi szerelem)

Stargazer képe

Szemed sarkából loptam szerelmet
egy kávészagú régi hajnalon.
Már egy hete éltünk egymás mellett,
de addig talán nem volt alkalom

hogy észrevegyem a nyilvánvalót:
a szomorú félmosolyod mögött

1
Your rating: Nincs (34 votes)

Egy éj Veled

Braunel képe

Nesztelen éjben, kis titok szoba
Csak a miénk most, a vágy otthona
Mindent kizártunk, már nincs senki más
Csak te meg én és az édes varázs
Szüntelen izzásban lüktet a testünk

1
Your rating: Nincs (18 votes)

Csak én élek tovább...

danaiz képe

Hiába hívlak felriadva.
Nem vigasztal
odaátba vetett hitem.
...már a lelked se kéne...
A szagod hiányzik.
Testmeleg léted.
Emléked se kell,
csak lennél még egyszer...!
S ahogy gyűlik a múlt,

1
Your rating: Nincs (21 votes)

Az ajtóba szorult nyikorgás

Az ajtóba szorult nyikorgás
csak annak tűnik fel, ki mindennap beteszi,
ki ritkán jár haza, az tán észre sem veszi.

Az ajtóba szorult nyikorgás
csöndje nem bántja vájt-fülét senkinek,

1
Your rating: Nincs (20 votes)

Szeress úgy...

Pillangó képe

Szeress úgy, ha téli reggel
minden sötét kint, s fagyott,
szemed borítson meleggel,
s lássam benne a Napot!

Szeress úgy, ha szám legörbül
csókkal fordítsd vissza azt,

1
Your rating: Nincs (25 votes)

Volt egy percem

Braunel képe

Volt egy percem a hangos zűrzavarban;
Megálltam némán s behunytam szemem...
Terád gondoltam, mert pont így akartam;
S újra megtalált ott, a szerelem...

Az emberek körülöttem haladtak;
Mint némafilmen mozgó figurák...
S én gondolatban, egyre, lankadatlan;
Simogattam szép kezed bársonyát...

Leírom mindezt, mert jó volt akkor, ott.
Éreztelek. Valahol, mélyen, bennem...
Én, aki mindig csak lopva álmodott,

Abban a percben, újra tiéd lettem...
Szerelmem beléd, úgy csimpaszkodott;
Mint bezárt rab, ha lát egy csillagot...

1
Your rating: Nincs (27 votes)

Ambivalencia

Pillangó képe

Lelkem csendje apályt teremt,
üressége mozdulatlan.
Nem elemzek múltat, jelent,
elveszek e hangulatban.

Érzékhullám felkap, reptet,
szárnyam szélén vad borzongás,

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 26 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Türkizben

Összes vers

Összes vers : 6552

Összes próza

Összes próza : 421

Összes kép

Összes kép : 1039

Összes hangos vers

Összes audio : 39