Egy éj Veled
Nesztelen éjben, kis titok szoba
Csak a miénk most, a vágy otthona
Mindent kizártunk, már nincs senki más
Csak te meg én és az édes varázs
Szüntelen izzásban lüktet a testünk
Csak én élek tovább...
Hiába hívlak felriadva.
Nem vigasztal
odaátba vetett hitem.
...már a lelked se kéne...
A szagod hiányzik.
Testmeleg léted.
Emléked se kell,
csak lennél még egyszer...!
S ahogy gyűlik a múlt,
Csepp-rezdülések
Időbe növő fát rajzolok,
belesimulok ág-bogába.
Engem soha senki meg nem
találhat, lényegem titok.
Nem vagyok kezdet,
Nem vagyok vég.
Mondják Isten teremtett-,
mellém ül majd egyszer
Késői tavasz
Mint mikor ködpalást suhan át a csúcsokon
lelked minden titkát bebarangolom és
túl az árnyakon, az ágyadon hagyom....
Nem akarok már mást, csak fényt és vágyat,
Isten ostora (és ezzel a verssel kivánok boldog névnapot az összes Attilánknak- bár csak egyről tudok)
Igaz szerelemhez...
Egyszer eljössz észrevétlenül
mint semmiből előbukkanó
tündér, ki senkit el nem kerül,
de lényed oly könnyen illanó.
Kísérsz egy egész életen át
s emlékeinkben kínozva lépdelsz,
Van egy ország
Van egy ország,
ahol álmomban jártam.
Ez az ország,
ahol arcomba vágtad
a magad arcát.
Te vagy otthon benne,
nekem el kell mennem
tovább...
oda, hol szép álmok várnak rám.
Van egy ország,
Ha mindent elvesztek
Ha mindent elvesztek,
Veremlakó leszek.
Erdőnek mélyén
Egy mély vermet
keresek.
Ott meghúzom magam
távol a sötéttől,
Föld-anyám méhe
megvéd a hidegtől.
Naphosszat bírom majd
Hagymácska
Ma azt írtad: jövök, nem hagylak cserben!
Szavak, amelyből összeáll a mondat,
nekem mégis ünnep lesz majd a szombat,
jelentés: ismét erősek vagyunk, ketten.
