---
"Gyönyörű az uttalan rengeteg,
ujjong lelkem a parton egyedül;
egy társaság van, hol nem szenvedek:
a mély tenger, hol az ár hegedűl.
Megvetlek, ember! Természet, te hű,
meghitt barátom, benned rejtezem:
fogadj be hát Mindenség, lelkemen
a mondhatatlan űl, kiáltó rejtelem."
/Byron/
Olajpasztel - karton; 40 x 50 cm
(4 votes)
A hozzászóláshoz
Jelenleg 0 felhasználó és 2 vendég van a webhelyen.
Összes vers : 6545
Összes próza : 421
Összes kép : 1039
Összes audio : 39