próza

Profitorientáltság, terhelhetőség

Csendestárs képe

Beszélgettem a Jóistennel.
Szóvátettem, hogy nem kapok munkát.
Azt mondta: tudja, de már
csak kicsit kell tűrnöm,
amíg az első csoport kihull.
Mint az agyonhajszolt

1
Your rating: Nincs (1 vote)

Temetőben... 1. rész

Mara újra megszökött. Ha kikapott ha félt a veréstől, vagy ha csak szeretetre vágyott. Szóval Mara megszökött. Egyenesen a temetőbe indult.

1
Your rating: Nincs (3 votes)

Az udvaribolond

Már egy ideje a Város egyik legmagasabb lámpájának tetején üldögél.

0
Your rating: Nincs

Madarak

Már világosodott. A napsugarak beszűrődtek a nyitott ablakon, és a leeresztett fényterelőkön át apró pontokként világítottak a falon. Nyúzott reggele volt, fájt az ébredés.

0
Your rating: Nincs

A zsold

Jutalom képe

Mérföldeket tettem meg egy ócska bárkában kacatok közt hánykolódva a sós vizű tengeren.

1
Your rating: Nincs (1 vote)

A papírkutya

Fekete, pontszerű kis szemekkel figyel a falvédőről. Figyel, erősen koncentrál, de egy valamit még sem ért: emberek szaladgálnak fel s alá, pillantást sem vetve társukra, mégis boldogok.

0
Your rating: Nincs

A zongorista

- Mit játsszak? – kérdezte, majd leült egy ütött-kopott pianínóhoz.
- Fogalmam sincs. Mit tudsz? – kérdeztem vissza, meglepődötten állva a terem egyik sarkában.
- Neked bármit eljátszom. Csak mond ki, és hidd el, dallam lesz belőle.

0
Your rating: Nincs

Időutazás

Jutalom képe

Nagyikám hintaszékében ülök. Bal kezemben egy félig kész hímzett terítőt tartok, jobb kezemben egy kisollót. Ölemben kosárka, kosárkában hímzőcérnák, szalagok, tűk, ollók. Néha-néha nyújtóztatok egy keveset valamelyik lábamon, hogy az épp elérve a földön alattam elterülő süppedős szőnyeget, lendíthessen egy újabbat lassú hintámon. Bontogatok. A szoba párás melege, a kandallóban pattogó tűz hangjai, a kedvenc rajzfilmem a tévében, Foltos horkolása figyelmetlenné tettek: melléöltögettem. Nem bosszankodom, csak csipkedem a cérnadarabkákat ebben a lassú, szürke téli délutánban.

1
Your rating: Nincs (4 votes)

Szívultrahang - továbbgondolva

Aysa képe

...
Becsuktad magad mögött az ajtót, és kalimpáló , kapkodó szívvel mentél le a lépcsőn. Talán észre sem vetted, hogyan értél ki a levegőre. Mint katalógust hamisító diák, vagy mint ablakot kilövő kiskamasz, rajtakapva érezted magad!
Ultrahang és terhelés? A terhelés az imént ért, és nem is sejtik.

Ha tudnák, hogy nem a fizikai erőfeszítés - hanem a lelki-, a teher, a műszereket, csak most kapcsolnák be, hogy érzékeljék a mérhetetlent, amikor attól dobol a füledben pergőbben a vér, hogy gondolkodsz, gondolsz, valakikre gondolsz.

1
Your rating: Nincs (3 votes)

Pókfonál

Aysa képe

Van valamilyen gyökértelen érzés a karácsonyban, az új karácsonyokban.
A horgony, ami a kikötőben tartott, hirtelen vált erős sodronyból pókfonállá.
Az egyik pillanatban még a révben állt a hajó, bár billegett, de volt helye. Tudta hogy a révkalauz gondoskodik arról, hogy ne legyen baj, de aztán egy telefon és az a zakatoló érzés a szívben, amikor majd széjjelfeszíti a „bent”-et, erősebben sújt le, mint a légkalapács.

1
Your rating: Nincs (7 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 13 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Tihany

Összes vers

Összes vers : 6624

Összes próza

Összes próza : 424

Összes kép

Összes kép : 1044

Összes hangos vers

Összes audio : 39