Gyom-büszkeség

Nem vitatom, tán én is gyom vagyok,
árokparton nőtt pompázó mihaszna,
kit eltaposhat bármilyen sarok,
irthat permet és kitépdeshet gazda.

De itt e földben lettem ily vadult,
amely bölcsője mindenféle magnak,
humusz képében átölelt a múlt,
de már vágyaim jelenben szaladnak.

Talán nékem is van szerzett jogom,
hiszen kikeltem, s itt süt rám a Nap,
ragyogását kelyhemmel felfogom,
mint mondat súlyát termékeny szavak.

Ide születtem, ez vállalt hazám,
nem vagyok tarkább bárkinél a réten,
de a mező tarkán simul alám,
s gyom-büszkeséggel tekint rám a népem.

Jöhet gazda, irtószer vagy sarok,
hegyes fogakból megszervezett hordák
téphetnek ki, én daccal meghalok,
gyökereim a rögök megmarkolják.
 

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Gren Bátyám 68

Toribá képe

Ha lenne ihletem, Bratyó, talán most
szonettbe önteném a rímeim.
De elkerült a múzsa, óh, az álnok,
s ma tisztán állnak itt papírjaim.

Ne hidd azért, hogy nem tudom, mi van ma!
Te megszülettél  'negyvenöt körül.
E nap tehát a születésed napja,
sok ismerősöd ennek most örül.

E hatvannyolcadik ok az örömre
az általad preferált körökbe'
vidáman teljen, egyél, igyál, nevess!

S utána még harminckettő jöjjön,
sokáig élj ezen a szép földön,
kívánom, hogy száz éves is lehess!
 

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Bűnben

Rika képe

BŰNBEN
…veled születek huncut kislánnyá
veled leszek csipkedős fruskává
veled mosogatni is élvezet
ha derekamra fonod két kezed
ha takarítás közben csókot lopsz
ha kérés nélkül nekem versbe fogsz
gátlásaimat nálad levetem
poros álarcom fogasra teszem
mintha az Istened tanítaná
veled a bűnben válok tisztává

1
Your rating: Nincs (20 votes)

Egy kis számtan

Toribá képe

Óraháza ajtajában
Habakukk, a fakakukk
minden egész óra tájban
kiabálja, hogy kakukk.

Félóránként egyet kiált,
negyedenként megkukul,
de ha jön az egész, kiáll,
s kakukk-özön ránk zudul.

Annyit kiált, ahány óra,
kakukk-torka nem pihen.
Számold össze, hányat kiált
egy egész nap összesen!

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Baráti biztatás a remény halála helyett.

 

 

Hiába gyöngy és száz virág,

ha szíved szavára tapos, kacag

míg összedől benned a világ,

"A kutya ugat, a karaván halad."

 

Felfeszülhetsz a szivárványra,

vagy akár szívedet tépheted ki,

aki leborul lábhoz, megalázva,

azt csak lenézve lehetne szeretni.

 

Így van ez, világosabb a Napnál.

Kincset mérhetsz; emberi értéket.

Köszönd meg ami jót kaptál,

ereszd el, vagy ez lesz a veszted.

 

Férfisors, hogy sziklaként állj, 

végül így is csak por lesz belőled.

Fontosabb az, hogy Te is elvárd

mindig viszontszeressenek Téged.

 

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 66 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Mr. Tibbs repülni tanul. (Olaj, vászon 30x40 cm.)

Összes vers

Összes vers : 6666

Összes próza

Összes próza : 426

Összes kép

Összes kép : 1046

Összes hangos vers

Összes audio : 39