A VERS

Vajon milyen lehet az igazi,
amit versnek lehet mondani?

Páros legyen a rím, talán kereszt,
kancsal, bokor, netán ölelkező?
Ki döntse el? Ez itt a bökkenő!
A suta ragrím sokszor nem ereszt.

Legyen soronként nyolc lába,
fejezzem ki inkább morába’?
Ismerd fel a hosszút s rövidet;
mely a mértéket nem töri meg!

A szótagszámmal vajh’ mit kezdjek?
Igazítsam vagy talán lazuljak,
s engedjek teret az újnak?
Ím legyen!

Elvont legyek vagy konkrét,
(A szótagszám itt pont hét!)

Törjem a ritmust, mint itt vagy,
felezős legyen, mint ezen helyen?

Te nem szereted a közhelyest, rendben,
az életképeket el is ásom menten,
az áthajlásokat meg kifejezetten
utálod, többé így írni nem is fogok,
megvétózni ma még, neked is van jogod.

De majd holnap…
…ha netán a neten…
…megjelensz …
…beengedlek, csak aztán….
…- Húzzál haza!...
…ha ez kell…tőlem megkapod…
…ha ettől leszek modern s laza.

1
Your rating: Nincs (18 votes)

Leltár

Aysa képe

Tarkónkon légies vonalra fűz
könnyed vonásaival a Mester.
Pókfonálon hintálja a sorsunk,
mit majdan Moirák keze metsz el.

Szálkás csendet filéznek megfáradt
angyalok, diétát tart a lélek,
Gúzsként kulcsolódtak ránk a vágyak,
tincseinkbe ezüstöt csent az élet.

S egy mély titkos fiók öblén lapul,
minden, ami nem volt, nem lett,
karjavesztett baba, félszemű mackó
sír fel belőlünk, s koldul kegyelmet.

1
Your rating: Nincs (22 votes)

Kérdések, nagy út előtt

 

Amonnan, fentről, mondd, milyen vagyok?
Sokat változtam, megformált a kor?
Hogy égbe vittek téged angyalok,
azóta épül bennem a szobor,

de nincsen érc, se márvány, gipsz, üveg,
meg tehetség, lásd szobrászod hanyag,
odázza mindig, s fontosabb ügyek
izgatják. Ugye nincs benned harag?

Még gyerek voltam, itt hagytál hamar,
a felhők fölül most milyennek látszom:
talán öreg, vagy neked fiatal,

a messzi távol kisimítja ráncom?
Kis idő még és indulok haza.
Ugye vársz rám és megismersz, Mama?

1
Your rating: Nincs (20 votes)

Túl a réven

Jutalom képe

Vágyainkban, átkelve a réven,
sóhajok ízes rezdülésében,
érzünk néhány sors-analógiát.
Vezetnek némán elkántált imák.
Figyelek.

Csendedből lopok ma hangot.
lehántva rég megunt maszkod
ajkunk bút szárító szót sír,
nyelvünkön reményvíz, gyógyír
bizsereg.

Képmásunkon könnyed
szétszaladó könny, csepp
rémület-ívet ír.
Létünk - lakmuszpapír -,
didereg.

Szavunk: igen,
mondod, hiszem.
Tested oltár,
szavunk zsoltár.
Kikelek.

1
Your rating: Nincs (14 votes)

Boldog Karácsonyt

Toribá képe

B éke és nyugalom legyen
O tthonotok törzsvendége
L obogjon szeretet tüze
D uruzsoljon fel az égre!
O daérjen mindenhova,
G ondolva az Égiekre!

K éz a kézben összefogva
A lkossunk kört a fa körül,
R agyogjon arcunk mosolya,
Á ldott legyen mind, ki örül.
C sillogjon az ünnep fénye
S zemeink szép sugarában,
O sszuk szét most örömünket,
N e legyen senki magában!
Y ork zord tele se riasszon,
T annenbaum vígasztaljon!

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Mr. Tibbs repülni tanul. (Olaj, vászon 30x40 cm.)

Összes vers

Összes vers : 6671

Összes próza

Összes próza : 427

Összes kép

Összes kép : 1046

Összes hangos vers

Összes audio : 39