Csak én élek tovább...

danaiz képe

Hiába hívlak felriadva.
Nem vigasztal
odaátba vetett hitem.
...már a lelked se kéne...
A szagod hiányzik.
Testmeleg léted.
Emléked se kell,
csak lennél még egyszer...!
S ahogy gyűlik a múlt,
úgy távolodom tőled
...és megyek feléd...
Van-e érintés
abban a valaholban,
ott a másik dimenzióban...?
Hiányzol
harminc éve, testi valódban.
Nem lázadok már...
Tegnap azt álmodtam
nem Te haltál meg -,
csak én élek tovább...

1
Your rating: Nincs (21 votes)

68-as szülinapi köszöntő !

 

A nagy Hatvannyolcas ünnep !

( Grendorf szülinapjára.)

Eljött hát a Hatvannyolcadik mán.
Gratulálok Neked hozzá Bátyám.
Kétszer is harmincnégy éves lettél,
de lekváros csirkét eddig mégsem ettél.

A lekváros csirkét megette a fene.
Kiderült róla, hogy lóhús van benne.
Nem az a rész amit ajánlani szoktak,
az épp most kurrens cikke az EU-nak.

Támogatásként adja - van aki örül is neki,
mint a kiskutya amikor a farkát kergeti.
Ezt mi ne utánozzuk, szebb nap ez a mai.
Örömünnep a szülinap, nem mindennapi.

Terülj asztalkára  sör, bor, pezsgő jusson,
de egyél óvatosan, a hasad nehogy fusson.
Mert ha nem is tudjuk milyen húst eszünk,
azért mi itt mindig a Barátaid leszünk !

Félre a tréfát, vele minden bajt is.
Éldd  az életet, akármilyen  szar is.
Ne mérlegelj se jót, se rosszat.
Egyél, igyál, ÉLJÉL naphosszat,

A német úgy mondja: “Danke sehr”
ha köszöntésére jut bőven finom ser.
Bizony, bizony Bátyóm e szép napon,
kopogjon korsó szaporán az asztalon.

A hülyeség, jókedv  se maradjon el,
hátbaveregetve köszöntlek szeretettel.
A könnyeid is remélem örömkönnyek,
és nem arra gondolsz; szar idők jönnek.

De félre a tréfát, vele minden bajt is.
Élvezd az életet, még ha eléggé "az" is.
Ne mérlegelj, csapjál bátran bele.
Attól legyen könnyes az ember szeme.

Mivel járhatok még Bátyó a kedvedbe ?
Mi mást is nyomhatnék bele a kezedbe ?
Megvan mit is; az a baráti jobbom lenne.
Igazam van  Bátyóm ? Neeem ? DE !

 

      Születésnapi képeslap         http://youtu.be/QguPS_iwgDg

 

 

 

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Nőnapra

Toribá képe

Nézd, mily szép a világ! De talán kitalálod, ..a nyitjA
Ősi idők folyamán alakult csoda, .........isteni mámoR
Női mivolta a szépnek, a jónak, ..........tudja a jónéP.
Alkalomadtán, évi csak egyszer ...........zengi a fámA
Példaadó anya, ...............szép szerető, viszi némáN
Rárótt terhét,tudja ................a sok hős férfi esendŐ.
Angyal a nő, aki ...nélkül a föld csak szép, de kietleN

1
Your rating: Nincs (19 votes)

Talán egy sejt

 

Kínozni tud néha a kérdés,
vajon mi fontosabb nekem:
ahonnan jöttem rossz talicskán,
vagy hogy merre tart szekerem?

Visszanézek és mindent látok,
tolong sok ősöm az úton.
Nevük, sorsuk fejből sorolnám,
de a jövőmet nem tudom.

Moccan lábam a régi dalra,
táncba ránt a történelem.
Ismerősök csapatja szólít,
és ölelgetne szüntelen.

Vérem ezernyi nemzedéke
szenvedésében is vidám.
Öklét rázza, fenyeget, vádol,
velük van harsogó vitám.

Mind reám tekint szemrehányón,
ahány, annyinak sorsa más.
Rajtam perlik saját bukásuk,
hisz én nem lettem folytatás.

Jelenemben jövő szaladgál,
de mindig közbeszól a múlt.
Csak azt lehet továbbtanulnom,
amit e sereg megtanult.

Vágyakoznék tapasztalásra,
habzsolnék méltó szellemet,
de bölcsességhez jutni, sajnos,
infúzióval sem lehet..

Talán egy sejt bennem barangol,
s már hatvan éve arra vár,
hogy héját törve szétömöljön,
mit nem taníthat meg tanár.

Talán. De már kemény a burka,
elfelejtem, s ő elfelejt.
Lehet, hogy sosem tudom már meg,
merre vánszorog az a sejt.

Beérem hát azzal, mi megvan,
fájón csikordul a kerék,
talicskámon, mely érkezéshez
s már távozáshoz is elég.

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Betegség

Stargazer képe

 

Hidd el, sokmindent láttam e földön

és a szenvedés nem új nekem,

de ez már sok, vinné el az ördög!

A kórság úgy jött lábujjhegyen,

 

hogy sokáig nem mutatta képét,

alantasan támadott hátba,

nyakamba szúrta a szörnyű kését,

és egyik pajzsmirigyem bánta.

 

Tán én győztem most és csatát nyertem,

előre nézek, sosem hátra,

de eljön, tudom, majd az a percem,

hol nincs retúrjegy odaátra.

 

Elfogadom, mit az élet kiró,

nem látok több telet és nyarat,

és testemből, mely majdnem száz kiló,

csak csontok és marék por marad.

 

De addig talán maradt pár évem

(ki tudja mennyi a maradék?)

Engedd meg, hogy megköszönjem térden,

jól esik ez a kis haladék.

 

1
Your rating: Nincs (21 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 46 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Mr. Tibbs repülni tanul. (Olaj, vászon 30x40 cm.)

Összes vers

Összes vers : 6666

Összes próza

Összes próza : 426

Összes kép

Összes kép : 1046

Összes hangos vers

Összes audio : 39