A kályha

A mi régi kályhánkat kivittük az udvarra, mert a mi házunkban annak már nem volt helye. Elcsendesült a mi szobánk és sem a fülemüle énekét, sem a vonat lélegzését nem hallottuk már.

         Egyszer apám unokatestvére, az ő hegyi villája számára, el akarta vinni a mi régi kályhánkat, de az apám nem értett vele egyet.

  • Vajon ezért a régi kályháért pénzt akarsz? – lepődött meg az ő unokatestvére.
  • Nem – válaszolta az apám. – Egyszerűen csak én nem akarom odaadni ezt a kályhát.
1
Your rating: Nincs (1 vote)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Mr. Tibbs repülni tanul. (Olaj, vászon 30x40 cm.)

Összes vers

Összes vers : 6668

Összes próza

Összes próza : 427

Összes kép

Összes kép : 1046

Összes hangos vers

Összes audio : 39